Akasztó község Bács-Kiskun megyében, a Kiskőrösi kistérségben található meg.

Fekvése
Akasztó Község a Duna-Tisza közén, Bács-Kiskun megyében, a Dunaföldvári hídtól 25 km-re, az 53-as sz. főút mentén fekszik. A legközelebbi városok Kiskőrös (10 km) és Solt (20 km).

Története
A hagyomány illetve anekdoták szerint a község neve onnan ered, hogy a rossz utak miatt az átutazók a kerékakasztó sár miatt nem tudták útjukat folytatni. Más feltételezés szerint a falu egykori földesurának pallosjog-kiváltságáról kapta a nevét.

A település több mint 700 éves, de már két évezreddel ezelőtti időből is találtak az Akasztóhoz tartozó Döbrögec-pusztán tárgyi emlékeket, az I.sz. sz. 91-ből származó római kori Victoria szobrot.
Nevét először 1278-ban IV. (Kun) László oklevele említi. Századokon át királyi birtok volt, a török hódoltság idején szinte teljesen elpusztult.
Az 1700-as évektől szlovákokkal települt újra, akik a század végére teljesen elmagyarosodtak. Természeti adottságait tekintve a homok és szikes talajok váltakozása jellemzi a termőföldet.
A végtelenül szorgalmas lakosság a Homokhátság nehéz körülményei ellenére is megtalálta boldogulását.

A megszelidített homokon virágzó szőlőtermesztés alakult ki, melynek köszönhetően a környező településekkel együtt az utóbbi évitzedekben dinamikusan fejlődött. Ez a fejlődés egyértelműen érződik a meglévő fejlett infrastruktúrán. A mezőgazdasági termelés fő gerincét képező szőlőtermesztés a 6900 hektár összeterületből 800 hektáron folyik, melyből 700 hektár a termő, a ...